Kedves olvasóim!

Úgy döntöttem, hogy képletesen szólva tollat ragadok és próbálom a sok tíz eves tapasztalatomat megosztani veletek. És miért? - kérdezhetitek tőlem...akar egyenként, akar egyszerre.

Azért mert gondolkozom, ez a létem, elemzek, szemlélődöm, tanulságokat vonok le és mindezt alapozom a sok-sok elolvasott könyvre, Senecatol Marx munkásságáig. De vezérfonálnak mégis Márai Füveskönyvét választottam, igyekezlek titeket vele együtt sok kérdésen az elkövetkező hónapokban végigvezetni. Az ő gondolatsora mellett igyekszem majd én is megosztani veletek a saját gondolataimat. Mindenhol megtartottam az eredeti témasorrendet, csak kevés helyen kellett javítani ezen a sorrenden. És erre nem azért volt szükség, mert Márai nem volt eléggé olvasott, tapasztalt, inkább azért mert ő nem találkozott bizonyos időszerű dolgokkal, mint a pénz értéktelenedése, illetve az általam gótikus pénzrendszernek nevezett napi "Marshall" keresztünk...hogy csipetnyi humort is megengedjek magamnak. Hiszen, az élethez humor kell, Arisztotelész ezt mar jó régen megmondta.

Ezért engedtem meg magamnak - és kérem engedjetek meg ti is nekem, kedves olvasóim -, hogy az élet értéke helyett a magyar pénz értekével kezdjem elemzésemet. Utána térek rá ebből, mintegy levezetve, a magyar élet értekére. Hiszen pénz kell a kenyérhez, a könyvhöz, hadd ne soroljam.

Remélem társaim lesztek ebben a szellemi utazásban, alkalmanként vitatkozva, hiszen kevés ember olyan okos, hogy egymaga rájöjjön mindenre amiről az élet szól.